Körkép

 

A Karátsonyi grófok Beodrán

 

A Karátsonyi Andor kastélya az egyemeletes, klasszicista stílusú épület a legszebb bánáti kastélyok egyike lehetne Szalai Attila felvétele

    - 1932-ben, gyermekkoromban, szemtanúja voltam, amikor gőzgéppel lerombolták gróf Karátsonyi Jenő üresen hagyott kastélyát. Az emberek elhűlve nézték a pusztítást. Senkinek nem volt közömbös annak a kastélynak a földig rombolása, amelynek a falu legnagyobb része a megélhetését köszönhette, mégsem szóltak egyetlen szót se - meséli KARAKÓ János, a 80. életévében járó kántor, aki korábban főállású fényképészmester volt a faluban. Az épületanyagból aztán lóistállót építettek az Aladár-majorságban. Mára az istállókkal együtt a kúria is ebek harmincadjára jutott. Az elburjánzott erdőből előtűnő omladozó falak, üresen tátongó gazdasági épületek nemcsak a gazdálkodás, hanem a szellemiség csődjét is tanúsítják az egykori Torontál vármegye pusztuló területén.
    A Beodrán lerombolt kastély üresen maradt helyét és a körötte levő parkot aztán felparcellázták, és házhelynek osztották szét a falu lakói között.
    Karátsonyi Andor kastélya sem járt jobban. Pedig az egyemeletes, klasszicista stílusú épület a legszebb bánáti kastélyok egyike lehetne. Ma is áll még a falu főutcáján az egykori, ma gépparkul szolgáló csodás épülettel átellenben, de napjai meg vannak számlálva. Miután 1945-ben a partizán ,,értékteremtők" a ,,bárók, grófok fasiszta naplopók" jelszóval elvették az épületet - amelyben a Magyarország vármegyéiről az 1900-as években kiadott monográfia szerint sok értékes műtárgy és 2500 kötetes könyvtár volt -, és néhány évig iskolát próbáltak működtetni benne. Most pedig a tisztítószereket és piperecikkeket gyártó Hinom vegyi üzem savas termékei marják a még megmaradt falakat, és pusztítják az egyre fogyatkozó, valamikor talán franciakert fáit. Pedig ebben a kastélyban Munkácsy Mihály is többször járt Szamossy Elek festő és restaurátor inasaként. Szamossy ugyanis rendszeres látogatója volt a Karátsonyi családnak. Az újabbnál újabb portrék festésén kívül a régiek restaurálását is végeznie kellett, ezért természetesen az inasát is magával vitte.
    A Karátsonyi család birtokába egyébként 1781-ben került Beodra, amikor is Karátsonyi Bogdán örmény származású főnemes megvette a kincstártól. A család 1591-ben Franciaországból érkezett és telepedett le a moldvaországi Badocsányban, onnan pedig Erdélybe került, és ott vette fel a Karátsonyi nevet. Címerlevelüket az egyik erdélyi fejedelemtől nyerhették. A család nemességét, akárcsak grófi ágát is az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok többször megerősítették.
    Miután Beodra a birtokukba került, a magyar és a német római katolikus hívek számára először káplánságot, majd plébániát hoztak létre, 1838-tól 1842-ig pedig felépíttették a Mária Magdolna-templomot is. A templom bútorzatát több mint száz évvel ezelőtt Fogarasi János asztalossegéd készítette, de itt van a Karátsonyi Irma által 1893-ban varrt gobelinkép is, mely a kisded Jézussal a karjában Mária Magdolnát ábrázolja.
    A gróf Karátsonyi család emlékét és címerét a beodrai cserkészcsapat őrzi, a trianoni békediktátum előtt elhalálozott családtagok örök nyugalmát pedig az altemplomban kialakított családi kripta őrzi.
    Emlékük a felszabadulásnak mondott fordulatig elevenen élt a faluban. A tárgyi emlékek megsemmisülnek, az épületek omladoznak, a kastély éppúgy, mint a vele szemben álló, ugyancsak klasszicista stílusban épített kísérőlétesítmény is. Annak utolsó tulajdonosát, Mohot Ádámot 1944. őszén a partizánok verték agyon. Azok, akiknek korábban kenyeret adott.

KOVÁCS Nándor

 

Megjelent a Hét Nap című vajdasági hetilap 2005. 10. 11-i számában

(Forrás: http://www.hetnap.co.yu/uj/index.php?zg=1998&no=57)