Beodra

Beodra. A törökbecsei járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 754, lakosaié 4600, kik közül 1623 magyar, 736 németajkú és 2241 szerbajkú; a magyarok és németek legtöbbje róm. kath. vallású, a szerbek a görögkeleti egyház hívei. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Hajdan Csanád vármegyéhez tartozott. A középkorban Böldre (Beldre) néven említik az oklevelek. 1331-ben már fennállott. A XV. sz-ban több birtokosa volt...

VIII. század elején a helység elpusztult. Később azonban Akacs, Kerektó és Somogy helységekből magyarok és szerbek telepedtek Beodrára. 1740 táján újabb szerb települők érkeztek a községbe. 1781-ben Karátsonyi Bogdán vette meg a kincstártól a beodrai uradalmat, 103.000 forintért, és ettől kezdve a magyar kath. lakosság is évről-évre szaporodott. A Karátsonyi-család 1796-ban helyi káplánságot alapított itt, mely 1832-ben plebániává alakult át. Ezek alatt az évek alatt a német telepesek folyamatosan költöztek be Beodrára.1805-ben mezővárossá lett. A községben két nagyszabású kastély van. Az egyiket Karácsonyi Lajos 1857-ben építtette; ez jelenleg gróf Karácsonyi Jenőé, azonban lakatlan; a másikat Karátsonyi László 1842-46 között emeltette; ez jelenleg Karácsonyi Andor tulajdona, aki egyúttal a helység legnagyobb birtokosa. Karácsonyi Andor kastélyában sok érdekes műtárgy és kb. 2500 kötetes könyvtár van elhelyezve.

A település az 1700-as években a Karátsonyi család birtokába került. Kezük alatt lendült fel a község. Az 1781-től számítható nagy gazdasági feltörést követően magyar és német katolikusok telepedtek le itt. Korábbi templomukat 1796-ban építették, ez egy meglehetősen egyszerű, nádfedeles vályogtemplom volt. Mai monumentális, klasszicista temploma 1838 és 42 között épült fel homlokzati két toronnyal, keresztházzal. A templomban máig őrzik az 1893-ban készült, nevezetes gobelin képet, mely Mária Magdolnát és a Kisdedet ábrázolja, Karátsonyi Irma alkotása. Az altemplomban nyugszanak a grófi család tagjai.