Bővíz László plébános úr részére
Tisztelt plébános úr!
Fogarasy Attila vagyok, a Vörösvári Újság felelős szerkesztője (Pilisvörösvár, Magyarország). Városom legutolsó földesurai a beodrai Karátsonyiak voltak. Gróf Karátsonyi-Keglevich Imre, aki gróf Karátsonyi Jenő fogadott fia volt, még a háború után is itt élt, Vörösváron. Kastélyát – ami inkább egy kúria-szerű épület volt – sajnos nagyrészt lerombolták. (A szomszéd faluban, Pilisszentivánon lévő Karátsonyi-kastélyt a földdel tették egyenlővé a háború után.)
A Karátsonyi grófok emlékét az idősebb emberek szeretettel őrzik a szívükben. Gróf Karátsonyi Guidó erénydíjat alapított (Rózsaleányok), a fia, gróf Karátsonyi Jenő felparcelláztatta vörösvári birtoka egy részét (Karátsonyi-liget).
Szeretnék a Vörösvári Újságban méltó emléket állítani e kiváló embereknek, a település hajdani arisztokráciájának.
Kérem, ha tud bármilyen információval szolgálni a Karátsonyi grófokkal kapcsolatban, válaszoljon levelemre (mi lett a sorsuk, élnek-e még leszármazottaik, mi lett a kastély sorsa stb.)
Nagy örömömre szolgálna, ha válaszolna levelemre.
Tisztelettel:
Fogarasy
Attila
Tisztelt Fogarasy úr!
Nagyon köszönöm Önnek a Karátsonyi családról szóló információkat! A beszámoló
szerint Önök jóval többet tudnak a család sorsának trianon utáni alakulásáról,
mint az itt élő emberek.
Amit én tudok az annyi, hogy az utolsó beodrán élő karátsonyi gróf, Gróf Karátsonyi
Andor volt. Ő élte meg a birtok államosítását és a családi vagyon szétrablását.
A beodrai emberek elmondása szerint Budapesten mint koldus halt meg. A plébániai
irattárban találtam egy gyászjelentést, melyben a budapesti lazarista szerzetes
rend jelenti, hogy Gróf Beodrai Karátsonyi Andor alszerpap (!) Budapesten
elhunyt. Vele kapcsolatban még annyi információm van, hogy minekután a Karátsonyi
család a vagyonelkobzás után képtelenné vált az egyházzal szemben az ősök
által felvállalt kötelezettség teljesítésére, Andor 1937-38-ban egy horvátországi
agro-bankkal megváltatta a család patrónusi kötelezettségét, és a bank 70
kat. hold földet vásárolt a beodrai plébániának.
A családnak beodrán 2 kastélya volt. A kisebbik, ugyanakkor nagyon impozáns
kastély még ma is áll. Szégyenszemre hosszú hányattatott sorsa végkifejleteként
jelenleg a környék legnagyobb vegyipari gyára (Hinom - Novo Milosevo) működik
benne. A nagyobbik kastélyt a két háború között egy szerb üzletembernek eladták.
Amikor a falu vezetősége pert indított az ingatlan jogszerűtlen eladása miatt,
az üzletember félelmében, hogy elveszíti a befektetett pénzét, a kastélyt
lebonttatta és épületanyagként értékesítette. A család többi vagyonáról szóbeszéd
alapján annyit tudtam meg, hogy amikor a családot kiűzték a faluból, a falu
népe hetekig részeg volt a grófi pince kifosztása után. A kastélyok berendezését
napok alatt széthordták. Sajnos semminek a nyomára eddig még nem bukkantam.
Állítólag a temesvári városi múzeumban vannak a család bútorainak és festményeinek
maradványaiból. Azt talán tudja, hogy Munkácsy Mihály igen jó barátja volt
a családnak. Sokat járt és festett Beodrán. Sajnos ebből sem maradt meg semmi.
A beodrai templomot két fivér, Gróf Karátsonyi Lajos és László építette 1838
és 1842 között. Az mellett, hogy a falu népének építtették, gondoltak önmagukra
is. A templom szentélye alatt egy nagy kör alakú kriptát alakítottak ki. Itt
nyugszanak nagy megbecsülésben a család beodrán elhunyt tagjai.
Két évvel ezelőtt a falu magyar gyerekeiből cserkészcsapatot alapítottam.
A csapat Gróf Karátsonyi Andor nevét viseli, őrizve és továbbadva a falu alapítójának
emlékét. A cserkészcsapattal sikerült felelevenítenünk és a falu gyerekeinek
emlékezetébe elültetnünk a család történetét. Csapatunk zászlajára a Karátsonyi
család címerét és jelmondatát tűztük: PIETATE, HONORE ET PERSEVERANTIA! (Odaadással,
tisztelettel és álhatatossággal!)
Remélem, hogy rövidke írásommal segíteni tudtam Önnek. Ha ideje engedi, szeretettel
látjuk Önt Beodrán, ahol személyesen is megtekintheti a család ránkhagyott
örökségét és nyugvóhelyét.
Amennyiben óhajtja, el tudom Önnek küldeni a család címerének, és a két beodrai
kastélynak a fényképét.
Őszinte nagyrabecsüléssel:
Bővíz László